Hívogató a decemberi gyülekezeti alkalmakra
Írta: CsekeS - Dátum: 2014. December 05.
Hívogató a decemberi gyülekezeti alkalmakra

Adventi istentiszteletek: nov.30., dec.7., dec.14., dec.21. de. 10 órakor a templomban.
Bűnbánati istentiszteletek: december 18-23. du. 16 órakor, a gyülekezeti teremben.
Karácsonyi nagykoncert: december 21. du. 17 órakor, a templomban.
Szentesti istentisztelet gyermekműsorral: december 24. 16 órakor, a templomban.
Karácsony 1. nap: de. 10 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással, a templomban.
Karácsony 1. nap: du. 16 órakor istentisztelet, A forrás missziós házban.
Karácsony 2. nap: de. 10 órakor istentisztelet, a templomban.
Óévbúcsúztató istentisztelet: december 31. du. 14 órakor, a templomban.
Újévi istentisztelet: január 1. de. 10 órakor, a templomban.

Hívogató rendszeres alkalmainkra

Vasárnap 10 óra – Istentisztelet a templomban
Vasárnap 10 óra – Gyermek-istentisztelet a lelkészi hivatalban
Vasárnap 16 óra – Istentisztelet a Forrás Missziós házban
Kedd-csütörtök-szombat 8 óra – Reggeli áhítat a lelkészi hivatalban
Kedd 14 óra – Diakóniai alkalom az ANNA Otthonban
Kedd 16 óra – Imaóra az ANNA Otthonban
Szerda 17 óra –Ifjúsági óra a Gyülekezeti teremben
Szerda 17.30 –Énekkar az ANNA otthonban
Csütörtök 16 óra – Bibliaóra a gyülekezeti teremben
Péntek 17 óra – Konfirmációi oktatás a gyülekezeti teremben
Hónap első csütörtökjén – Nőszövetségi összejövetel
Hónap első hétfőjén – Presbiteri bibliaóra a Gyülekezeti teremben



Gyülekezeti terem: Rákóczi u. 1.
Lelkészi hivatal: Kálvin tér 9
ANNA Idősek otthona: Dózsa Gy. u. 9-11.
Forrás Missziós ház: Major u. 61-65






Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. (Lukács 2:14)

Minden évben készülődünk Karácsony ünnepére, ki–ki a maga módján. Gyermekkoromban engem mindenek előtt az hozott lázba, ha vendéget vártunk, és ha vendégségbe mentünk.
Karácsony ünnepe együtt jelenti ezt a kettőt: Vendég érkezik és meghívottak vagyunk mi is.
A karácsonyi Vendég érkezése világesemény, Istentől érkezik közénk. Maga a Teremtő Isten az, aki belép teremtésébe. Jövetele óriási meglepetés, mert úgy érkezik, ahogyan senki sem gondolná. Egyszerűen közénk születik, éppen úgy, mint ahogyan mi jövünk a világra.
János azt írja, „az Ige testté lett, és közöttünk lakott.” Lukács evangélista pedig egyszerűen csak ennyit mond: „(Mária) Világra hozta egyszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette…” Ez azt jelenti, hogy Isten a mi emberségünk képében lett láthatóvá. Egészen olyan lett mint mi, igazi ember. Fiában, a kis Jézusban egészen átadta magát nekünk. Körülvehetjük, gyönyörködve nézhetjük, mint az újszülött kicsiket szoktuk.
Bátran odamehetünk hozzá és kifejezhetjük csodálatunkat: „Hát ilyen vagy? Isten létedre ember? Igazi ember?” Ő erre azt mondja: „Igen, igazi ember vagyok, és születésem üzenete, hogy ti is legyetek végre ilyen hozzám hasonló, igazi emberek. Olyanok, mint én; kicsik, egyszerűek, egymást szolgálni, szeretni tudó emberek… És én a csodálatos, nagy, örökké tartó vendégségbe hívok miatta mindenkit, új és örök szövetségkötésre, igazi boldogságra.”
Karácsony ünnepén lépjünk elé és adjuk át egészen magunkat Neki. Ma ez könnyű feladat, de tegyük meg holnap is és azután is, ha már elmúltak az ünnepek. Így lesz az életünk egy folytonos nagy kaland, önfeledt, folyamatos ajándékozás, melyben mi magunkat Istennek, és Isten önmagát ajándékozza nekünk.
Legyen minden nap csupa Karácsony: Isten megszületése számunkra és a mi megszületésünk Istennek. -SJ

Karácsonykor az angyalok a földre szállnak,
térjenek be házadba és maradjanak Nálad!
Boldog, áldott Karácsonyt kívánunk
Takács Tamás, Takács Tamásné lelkipásztorok







Az 1Kor 13 karácsonyi változata
Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.
Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket zengek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.
Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.
A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad. Ismeretlen szerző



Nyugdíjasok a Tuba tanyán

Idősek hónapja alkalmából az ANNA Idősek Otthonának több lakója és a nappali klub tagok, az Otthon ajándékaként a Tuba tanyára látogattak el.
A tanya kertkapujában a házi gazda Rápolti István meleg szavakkal köszöntötte a látogatókat, majd sétára invitált mindenkit. Régi bútorokkal berendezett szoba, tulipános láda, a bölcső mind a múltra emlékeztettek. A gazdasági udvarban szürke marha, szamárcsikó,rackajuh, békésen egymás mellett, körülöttük a sokfajta tyúk, pulyka, kacsa szedegette a jászolból kihullott magvakat. Akolban mangalica disznó.
A sétából kellemesen elfáradva telepedett le a csapat az asztalok köré, ahol kemencében frissen sült lángost tejfölös öntettel, töpörtyűvel és üdítő itallal szolgáltak fel a fiatal pincérek.
Nem sok idő múlva a tornácos, gerendás, fehérre meszelt fogadóba mentünk be, ahol a háromtagú Tubarózsa együttes zeneszóval fogadott bennünket a búbos kemence mellet. A falon több idős családtag fényképe emlékeztetett a gyökerekre, majd a házi gazda elmondta a tanya-fogadó történetét
Ebédre  finom májgombóc levest, kemencében sült sertés karajt, petrezselymes krumplit, savanyúságot, kétféle gyümölcs italalt szolgáltak fel a pincérek. Ezután elszórakoztattak bennünket, a pásztor hagyományoknak megfelelő subába, bundába,gubába öltöztetett vendégek segítségével. Közben kemencében frissen sült tésztát kaptunk, amit már sokan útravalóként eltettek, mert tele voltak a finomságokkal.
Amikor a BUSZ a kapu elé állt a házi gazda a kapuig kísért bennünket és búcsúzás után, kellemesen elfáradva, késődélután tért haza a kis csapat az otthonába pihenni.
Papp Vilmosné



Napközis tábor 2014

Alig három hét Hajdúszoboszlón való tartózkodás után, belecsöppenni egy gyermektáborba nem egyszerű dolog. Mégis egy nagyon szép, tartalmas és áldásos hetet tölthettünk együtt 2014. augusztus 18 és 22 között. Ekkor került megrendezésre a nyári napközis tábor. Merőben új helyzet volt ez számomra, hiszen ez a rövidke idő kevés ahhoz, hogy mindent és mindenkit megismerjen az ember. Újak voltak a számomra a gyerekek és én is nekik. De ahogyan teltek a napok egyre jobban megismertük egymást, és nagyon vártuk a következő reggelt, hogy ismét egy csodás napot tölthessünk együtt.
A gyermekek ellátása, idén is az Anna Otthonban volt biztosítva. Ide érkeztek minden reggel 9 órára, ahol a tábor szervezői és segítői várták őket. A délelőttök rendszerint énekléssel, bibliai történetek megismerésével teltek, melyeket Boros Ágnes, gyülekezetünk hitoktatója végzett. Ezen kívül számos szórakoztató programokon vehettünk részt. Volt játékos angol tanulás, a csendes pihenőkön megismerkedtünk Fehérke történetével, kipróbáltuk a tűzoltó és rendőrautót, kisvonattal megtekinthettük a várost, batikoltunk, délutánonként pedig sportvetélkedőn és akadályversenyen vehettünk részt.
Azt gondolom, hogy mindenki, aki ott volt, akár gyermek, akár felnőtt, számos élménnyel és szép emlékkel gazdagodhatott. Nagyon jó kis csapat alakult a végére, mely csapat Istent is még jobban megismerve zárta a hetet. Sütő Dóra segédlelkész

Erdélyben jártunk


Azzal a reménységgel indultunk útra:,,Ha Isten velünk,kicsoda ellenünk"( Rom.8 rész),2014 június 21-én a két napos kirándulásra.
Erdélybe mentünk, pontosabban Kalotatszegre, 44-en egy autóbusszal. Szombaton reggel 6 órakor indultunk Nt. Takács Tamás és kedves feleségével,Takácsné Bojtor Emese tiszteletes nővel, aki az indulásunkat imádkozással kezdte. Buszvezetőnk Fodor Csaba volt, a szervező és idegenvezető: Bogdán Gyöngyike.
Útközben megálltunk a Királyhágó tetőn,ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a nyugati Kárpátokra. Tartalmas beszámolót hallottunk a kalotaszegi medencéről mely a Királyhágótól Kolozsvárig terjed és 36 helyiséget foglal magába. Tovább menve Csucsánál kívülről láttuk az Ady kastélyt. Megemlékeztünk Kós Károlyról akinek Sztánán van a ,,Varjú vár"szülő háza. Kalotaszeg szerelmeseként egyik írásában így ír:,,A kalotaszegi művészet szines de nem tarka, virít de nem rikít, olyan mint a virágos hegyoldal." Gyarmatiné Hóry Etelka tette a varrottas (kézimunkát) világhírűvé . Ö Magyargyerőmonostoron született.
Ezekben a kalotaszegi falvakban az emberek küzdenek az elvándorlás ellen,harcolnak a fennmaradásukért, az anya nyelvükért és nemzeti megmaradásukért.
           Majd utunk a gyönyörű és gyógyító hatású Tordai sóbányába vezetett. Innen a híres tordai hasadékhoz mentünk,de mivel időnk nem volt arra, hogy végigsétáljunk, ezért csak fentről tekintettük meg. Estére érkeztünk Kalotaszentkirályra ahol az egyházi panzióban  és az iskola kollégiumában 2-4 ágyas szobákban éjszakáztunk .Az egyház panziójában vacsoráztunk, reggeliztünk és ebédeltünk. Este a ref. templomban hangversenyt hallgathattunk budapesti előadóktól, akik másnap Kolozsvárra mentek előadást tartani -nagy örömmel hallgattuk őket. Vasárnap egy helyi kalotaszegi szobát csodálhattunk meg, utána templomba mentünk, kijövetelkor pedig népviseletbe öltözött vőlegényt és menyasszonyt csodálhattunk meg pártával a fején. Templomozás után az Ady mellszobrot néztük meg ahol meghallgattuk ,,A Kalota partján" c. versét melyet itt írt. Így búcsúztunk el a helyiektől. Elmondhatjuk: ,,Jó volt nekünk itt lenni" (Luk.ev. 9.33).
Ebéd után átmentünk a15 km.-re fekvő dimbes-dombos Magyargyerőmonostorra, Bogdán András presbiterünk szülő falujába. Itt az 1200-as években épült vártemplomot néztük meg, majd a 15 éve épült parókiát, melynek jellegzetessége a kő és a fa harmóniája. Minden oldalról másképp néz ki. A helyiek jó szokásukhoz híven igazi lakodalmas fonott pereccel (lyukas kalács) kínáltak meg. Innen Kőrösfőre mentünk ahol mindenki vásárolhatott kedve szerint kis emlékeket.
A jó Isten segedelmével estére hazaérkeztünk minden baj nélkül. A csodálatos két nap alatt mindenki jól érezte magát. Bogdán Gyöngyike.













Óhutai Csendes- Napok
Idén ősszel is eljött a várva-várt hétvége. November 14-16 között ismét sor került a szokásos ifis- kátés kirándulásra. Kiváló alkalom ez a pihenésre, egymás jobb megismerésére, kirándulásokra, beszélgetésekre, Istennel való meghittebb, nyugodtabb együttlétre. Most sem volt ez másképp. A tábor témája az imádság volt, mely témakörben olyan kérdéseket feszegettünk, hogy Isten mindig meghallgatja-e a kéréseinket, imádságainkat, hogy miből láthatjuk, törődik velünk, illetve hogyan juthatunk közelebb Hozzá. A hétvége konklúziója mindannyiunk életének vezérmotívuma lehet: „Mind jó, amit Isten tészen…” (272. dics.), melyet az alábbi rövid, az egyik áhítaton elhangzott történet is példáz:
A király és főtanácsosa
Élt egyszer, réges-rég egy király, akinek volt egy főtanácsosa. Ez a tanácsos az udvarban történt bármely jó vagy rossz dologra mindig a következőket mondta: „Hála legyen érte az Istennek!”
Egy napon a királlyal kettesben elmentek vadászni. Ám az uralkodó olyan balszerencsésen nyúlt az egyik késhez, hogy levágta az ujját. A főtanácsos azonban erre sem mondott mást, mint megszokott mondatát: „Hála legyen érte az Istennek!” Na, több sem kellett a királynak, úgy megharagudott, amiért még ezért is hálát ad Istennek első embere, hogy rögvest elzavarta.
A fejedelem így szerencsétlenségére egyedül maradt. Nemsokára ugyanis vad kannibálok támadták meg, és esélye sem volt legyőzni őket. Fogságba esett. Rettegett. A vademberek már éppen megölni készültek, mikor az egyikük észrevette, hogy a királynak hiányzik egy ujja, így nem tudják feláldozni őt istenüknek, hiszen nem elég szent és tiszta számára. Így nem tudtak mást tenni, mint hogy elengedték.
A király bánta már, hogy elküldte egyetlen bizalmas emberét, ám addig bolyongott az erdőben, míg végül megtalálta. Örömmel ugrott főembere nyakába. Sírva bocsánatáért esedezett, amiért elzavarta, amiért haragudott, hiszen igaza volt, még jó, hogy levágta azt az egy ujját. S elmesélte a vele történteket.
A főtanácsos mosolyogva csak ennyit válaszolt: „Hála legyen érte az Istennek, amiért elküldtél! Hiszen ha nem teszed, engem is elfognak veled együtt. De én bizony nem menekülök meg, hiszen nekem minden végtagom megvan!”
Így merjük mi is rábízni magunkat a mindenható Istenre, Aki mindig tudja, hogy mi a legjobb nekünk. Boros Ágnes hitoktató





20 éves a szeretetvendégség

Ahogy elkezdődött…
1995 őszén a gyülekezet egy része – akik az előző hónapokban nagyon összekovácsolódtak – vágyott arra, hogy fehér asztal mellett is érezze az összetartozást. Dr. Barcsa András főgondnok úr kezdeményezésére közös vacsorát, szeretetvendégséget szerveztünk. Sokan bekapcsolódtunk az előkészítésbe, a kivitelezésbe, azt szerettük volna, ha minél többen összejövünk és mindenki igazán jól érzi magát. A gyülekezeti terem volt az egyetlen hely, ahol megrendezhető volt az összejövetel. Nem volt szép, jól berendezett, de próbáltuk elfogadhatóvá tenni. Az udvaron főtt bográcsban a birkapörkölt, a konyhában a krumpli.
Nagy gond volt a terítés! A régi asztalokat lemostuk, nem volt rá elég terítő, néhányan otthonról hoztuk az abroszokat. Nem volt tányér, evőeszköz, pohár. Úgy hívtuk meg a gyülekezetet, hogy mindenki hozzon magával tányért, evőeszközt, poharat, ami aztán mosatlanul vittünk haza, nem volt lehetőség mosogatásra. Az asszonytestvérek hoztak pogácsát, volt aki kalácsot sütött, süteményt. Savanyúságot is otthonról hoztunk néhányan 1-1 üveggel.
A magam részéről – ha nehéz volt is a szervezés, a munka – kellemesen emlékszem vissza, jó érzés tölti el a szívemet, ha visszagondolok az első összejövetelre, ami igazán „szeretetvendégség” volt.
Azóta minden év őszén Takács Tamás tiszteletes úr nagy gonddal, nagy körültekintéssel szervezi a „hagyományos”-sá vált szeretetvendégséget. Megújult szép környezetben, szépen megterített asztalokhoz várjuk vendégeinket, a gyülekezet tagjait és azokat, akik meghívásunkat elfogadva megtisztelnek bennünket. Évek óta egy kis műsor színesíti ezeket az alkalmakat, amit a fiatalok szerveznek, adnak elő. Nagyon örülünk, hogy minden korosztály képviselve van ma már, ez azért is örvendetes mert „ahogy elkezdődött” akkor az idősebbek vettek részt a vacsorán, ami akkor érthető is volt.
Segítsen bennünket a mi Istenünk ebben a munkában is, igaz szeretet, békesség legyen közöttünk mindenkor. Görög Mária




Gyülekezetünk SEGÍTŐ-SZERETET Alapítványa
2015. január 31-én szombaton este
jótékonysági bált szervez.
Szeretettel várunk mindenkit!